Válás Információs Potál

 

Megjelentek a piacon ún. válásszervezők is. Hazánkban még nem, de külföldön terjedőben vannak az esküvőszervezés analógiáján működő, bontást segítő, vagyonelosztást és egyebeket is lebonyolító szolgáltatók. Felhatalmazás ellenében személyesen is helyettesíthetik a megbízókat és a pereskedő felek jelenléte nélkül is le tud zajlani a válási procedúra. Létezik ún. családmediátor program is, ami a számítógépen futva felméri, kinek mekkora eszmei értékkel bírnak a közös használati tárgyak, így segít elosztani azokat egyfajta alku tervezet kidolgozásával. 2004 óta forgalomban van a Family Winner program is, hasonló célokra.

VAGYONMEGOSZTÁS VÁLÁS ALKALMÁVAL

 

Magyarországon minden második házasság felbomlik, s rengeteg gyermek nő fel csonka családban. A párok anyagi helyzete gyakorta kényszeríti a feleket még hosszú ideig (a válás előtt és/vagy után egyaránt) egy fedél alatti életre. Ha közös cég, vagy nagyobb értékű vagyontárgyról van szó, elkerülhetetlen a vagyonmegosztás miatt bíróságra menni, ám ha ezektől eltekintve a párok meg tudnak egyezni a válással kapcsolatban, azt is lehet kérni, hogy a válás kimondása után kezdődjön el a vagyonmegosztási per. Az angolszász joggyakorlattól eltérően házasságtörés, egyéb válóok esetén a vétkes fél nem kerül hátrányba a vagyonmegosztással kapcsolatban, tehát a "károsult" felet nem illeti ezért több a közös vagyontárgyakból.

 

VAGYONMEGOSZTÁS FŐSZABÁLYA

 

Amire a közös együttélés alatt tett szert a pár, azokon egyenlő mértékben kell megosztozniuk. Az első lépésnek minden esetben arra kell irányulnia, hogy a váló felek próbálják meg közösen megosztani a vagyontárgyaikat és együtt megállapodni abban, kit mi illet. Az ingóságok értékénél az számít, hogy a váláskor mennyit érnek, nem akkor, amikor szert tett rájuk a házaspár. Az ingatlanokat igazságügyi szakértő becsüli föl.

 

KÖZÖSEN HASZNÁLT LAKÁS

 

A vagyonmegosztásos esetek zöménél kardinális kérdés, hogy ki marad a közösen vett házban, lakásban. A hatályos családjogi törvény szerint a felek ebben is megegyezhetnek, ha tudnak. A jogászok a vagyonmegosztással kapcsolatban azt tanácsolják, hogy semmiképpen ne költözzön ki az ember, mert nagyobb az esélye, hogy annak ítélik meg az ingatlant, aki benne lakik - ha elköltözött, meg tudja oldani a lakásproblémáját, így nem feltétlenül szorul rá, hogy az ingatlan az övé legyen. Az egyezkedés végkimenetele lehet az is, hogy akié a lakás lesz, az kompenzálja a költözőt, segít neki új lakást finanszírozni, stb; de az is lehet, hogy az egyik fél önként lemond az ingatlanról. A vagyonmegsosztásról szóló megállapodás végkimeneteléről minden esetben jogi személy által hitelesített magánokiratot vagy közokiratot kell létrehozni.

 

A KÖZÖS GYERMEK ÉRDEKEI

 

Nem lehet úgy megállapodni a lakásviszonyokról, hogy a döntés a közös gyermek bármilyen jellegű hátrányát hozza maga után. A felek közötti vagyonmegosztási megállapodás csak kettejükre terjed ki, tehát ha például úgy bérelték a lakást ahol tartózkodnak, akkor a főbérlő nem köteles alkalmazkodni a megegyezésükhöz. Ha nem fogadja el a vagyonmegosztással előálló új helyzetet, úgy az marad a lakásban, aki a főbérlővel a bérleti szerződést megkötötte. Hogyha az ingatlan a házasság előtt is tulajdonában állt az egyik félnek, vagy valamelyikőjük saját tulajdona, akkor az a válás után is az övé marad. A bíróság ettől eltérően is dönthet, ha a gyermekelhelyezés, vagy egyéb körülmények ezt indokolják.

 

VAGYONMEGOSZTÁS ÉS LAKÁSHASZNÁLAT

 

A lakáshasználati jogért bizonyos esetekben fizetni is kell. Annyit kell fizetni érte, amennyivel csökken az ingatlan értéke úgy, hogy lakva van. Általában anyagilag az jár rosszabbul, akinek ki kell költöznie. A kiköltözőt a lakáshasználati jogért járó ellenérték ráeső része illeti meg. Ilyenkor figyelembe veszik a másik egykori házastárs anyagi helyzetét, valamint a gyerekek életkörülményeit is. A felek igényelhetik, hogy térítsék meg azokat a költségeiket, amelyek a közös vagyonra lettek fordítva, például építkezés, lakásfelújítás, stb. Ezeket értéknövelő kiadásoknak hívjuk. A használati jog ellenértékének minimum egyharmada jár a jogosultaknak. Ez alól azok az esetek képeznek kivételt, ha a szóban forgó ingatlan a benne maradt házastárs saját külön vagyona volt már az egybekelés előtt is, illetve, ha az szolgálati lakás.

 

VAGYONMEGOSZTÁS KÜLÖNLEGES ESETEIBEN

 

 

Ha a közös lakásban az egyik házastársnak lényegesen több pénze fekszik benne, vagy nagyobb a tulajdonhányada, akkor megítélhet a bíróság egyharmadnál alacsonyabb lakáshasználati jog ellenértéket is. Figyelemmel kell lenni arra is, ha a lakásban maradó szülő, akivel a gyermek marad, nagyon szorult anyagi helyzetben van. Egyharmadnál kevesebb jár annak, aki elhagyja a lakást, de több gyermekes szülőt hagy ott és nem fizet gyermektartást. Ha a lakásban maradó nem tud fizetni, akkor az ellenértéknek megfelelő mennyiségű pénzzel csökkenthető a közös vagyonból őt megillető rész. Annak nem jár ilyen ellenérték, aki önszántából és önként hagyja ott az ingatlant és költözik ki. Beszámíthatnak autót és egyéb vagyontárgyakat, haszontárgyakat az ellenértékért cserébe, de például úgy is meg lehet oldani a vagyonfelosztást, hogy a házaspár a váláskor a közös házat két lakásra cseréli el. Ilyenkor a hivatalaos szerv, a bíróság dönti el, hogy melyik lakásba kinek kell kötöznie. A bérlőtársi jogviszonyt a bíróság önhatalmúlag megszüntetheti, ha megvannak az ahhoz szükséges feltételek.