VÁLÁS ÉS VAGYONMEGOSZTÁS
Megjelentek a piacon ún. válásszervezok is. Hazánkban még nem, de külföldön terjedoben vannak az esküvoszervezés analógiáján muködo, bontást segíto, vagyonelosztást és egyebeket is lebonyolító szolgáltatók. Felhatalmazás ellenében személyesen is helyettesíthetik a megbízókat és a pereskedo felek jelenléte nélkül is le tud zajlani a válási procedúra. Létezik ún. családmediátor program is, ami a számítógépen futva felméri, kinek mekkora eszmei értékkel bírnak a közös használati tárgyak, így segít elosztani azokat egyfajta alku tervezet kidolgozásával. 2004 óta forgalomban van a Family Winner program is, hasonló célokra.VAGYONMEGOSZTÁS VÁLÁS ALKALMÁVAL ÉS HUTLENSÉG
Magyarországon minden második házasság felbomlik, s rengeteg gyermek no fel csonka családban. A párok anyagi helyzete gyakorta kényszeríti a feleket még hosszú ideig (a válás elott és/vagy után egyaránt) egy fedél alatti életre. Ha közös cég, vagy nagyobb értéku vagyontárgyról van szó, elkerülhetetlen a vagyonmegosztás miatt bíróságra menni, ám ha ezektol eltekintve a párok meg tudnak egyezni a válással kapcsolatban, azt is lehet kérni, hogy a válás kimondása után kezdodjön el a vagyonmegosztási per. Az angolszász joggyakorlattól eltéroen házasságtörés, egyéb válóok esetén a vétkes fél nem kerül hátrányba a vagyonmegosztással kapcsolatban, tehát a "károsult" felet nem illeti ezért több a közös vagyontárgyakból.
VAGYONMEGOSZTÁS FOSZABÁLYA
Amire a közös együttélés alatt tett szert a pár, azokon egyenlo mértékben kell megosztozniuk. Az elso lépésnek minden esetben arra kell irányulnia, hogy a váló felek próbálják meg közösen megosztani a vagyontárgyaikat és együtt megállapodni abban, kit mi illet. Az ingóságok értékénél az számít, hogy a váláskor mennyit érnek, nem akkor, amikor szert tett rájuk a házaspár. Az ingatlanokat igazságügyi szakérto becsüli föl.
KÖZÖSEN HASZNÁLT LAKÁS A VAGYONMEGOSZTÁSBAN
A vagyonmegosztásos esetek zöménél kardinális kérdés, hogy ki marad a közösen vett házban, lakásban. A hatályos családjogi törvény szerint a felek ebben is megegyezhetnek, ha tudnak. A jogászok a vagyonmegosztással kapcsolatban azt tanácsolják, hogy semmiképpen ne költözzön ki az ember, mert nagyobb az esélye, hogy annak ítélik meg az ingatlant, aki benne lakik - ha elköltözött, meg tudja oldani a lakásproblémáját, így nem feltétlenül szorul rá, hogy az ingatlan az övé legyen. Az egyezkedés végkimenetele lehet az is, hogy akié a lakás lesz, az kompenzálja a költözot, segít neki új lakást finanszírozni, stb; de az is lehet, hogy az egyik fél önként lemond az ingatlanról. A vagyonmegsosztásról szóló megállapodás végkimenetelérol minden esetben jogi személy által hitelesített magánokiratot vagy közokiratot kell létrehozni.
VAGYONMEGOSZTÁS ÉS A KÖZÖS GYERMEK ÉRDEKEI
Nem lehet úgy megállapodni a lakásviszonyokról, hogy a döntés a közös gyermek bármilyen jellegu hátrányát hozza maga után. A felek közötti vagyonmegosztási megállapodás csak kettejükre terjed ki, tehát ha például úgy bérelték a lakást ahol tartózkodnak, akkor a fobérlo nem köteles alkalmazkodni a megegyezésükhöz. Ha nem fogadja el a vagyonmegosztással eloálló új helyzetet, úgy az marad a lakásban, aki a fobérlovel a bérleti szerzodést megkötötte. Hogyha az ingatlan a házasság elott is tulajdonában állt az egyik félnek, vagy valamelyikojük saját tulajdona, akkor az a válás után is az övé marad. A bíróság ettol eltéroen is dönthet, ha a gyermekelhelyezés, vagy egyéb körülmények ezt indokolják.
VAGYONMEGOSZTÁS ÉS LAKÁSHASZNÁLAT
A lakáshasználati jogért bizonyos esetekben fizetni is kell. Annyit kell fizetni érte, amennyivel csökken az ingatlan értéke úgy, hogy lakva van. Általában anyagilag az jár rosszabbul, akinek ki kell költöznie. A kiköltözot a lakáshasználati jogért járó ellenérték ráeso része illeti meg. Ilyenkor figyelembe veszik a másik egykori házastárs anyagi helyzetét, valamint a gyerekek életkörülményeit is. A felek igényelhetik, hogy térítsék meg azokat a költségeiket, amelyek a közös vagyonra lettek fordítva, például építkezés, lakásfelújítás, stb. Ezeket értéknövelo kiadásoknak hívjuk. A használati jog ellenértékének minimum egyharmada jár a jogosultaknak. Ez alól azok az esetek képeznek kivételt, ha a szóban forgó ingatlan a benne maradt házastárs saját külön vagyona volt már az egybekelés elott is, illetve, ha az szolgálati lakás.
LAKÁSHAZSNÁLAT A VAGYONMEGOSZTÁS KÜLÖNLEGES ESETEIBEN
Ha a közös lakásban az egyik házastársnak lényegesen több pénze fekszik benne, vagy nagyobb a tulajdonhányada, akkor megítélhet a bíróság egyharmadnál alacsonyabb lakáshasználati jog ellenértéket is. Figyelemmel kell lenni arra is, ha a lakásban maradó szülo, akivel a gyermek marad, nagyon szorult anyagi helyzetben van. Egyharmadnál kevesebb jár annak, aki elhagyja a lakást, de több gyermekes szülot hagy ott és nem fizet gyermektartást. Ha a lakásban maradó nem tud fizetni, akkor az ellenértéknek megfelelo mennyiségu pénzzel csökkentheto a közös vagyonból ot megilleto rész. Annak nem jár ilyen ellenérték, aki önszántából és önként hagyja ott az ingatlant és költözik ki. Beszámíthatnak autót és egyéb vagyontárgyakat, haszontárgyakat az ellenértékért cserébe, de például úgy is meg lehet oldani a vagyonfelosztást, hogy a házaspár a váláskor a közös házat két lakásra cseréli el. Ilyenkor a hivatalaos szerv, a bíróság dönti el, hogy melyik lakásba kinek kell kötöznie. A bérlotársi jogviszonyt a bíróság önhatalmúlag megszüntetheti, ha megvannak az ahhoz szükséges feltételek.
